Sztatikus elektromosság 

A sztatikus elektromosság valójában súrlódás, vagy más érintkezési forma következtében egy tárgy felületén vagy magában a tárgyban generálódott elektromos töltést jelenti. Sztatikus elektromosság okozta jelenségek az anyagok súrlódása során keletkező pozitív és negatív töltések elkülönülése és helyi felhalmozódása során keletkeznek. A töltés erőssége függ a test méretétől, összetételétől, anyagától és elektromos tulajdonságaitól. Vannak, melyek negatív töltésűek, mások pozitív töltésűekké válnak. A statikus kifejezés az elnevezésben arra utal, hogy, a töltések az említett esetben többnyire egy pontban lokalizálhatók, akár hosszabb időn keresztül is. Amennyiben az adott anyag szigetelő tulajdonságú, a töltést mindenképpen közömbösíteni kell. Ha vezetőképes anyagról van szó, kellőképpen hatékony földelés segítségével a töltés semlegesíthető. 

Miért kell védekezni a statikus elektromossággal szemben? 

Bár előfordul, hogy az elektrosztatikus mező, sőt akár egy elektrosztatikus töltés is észlelhető, bizonyos intenzitású töltések az ember számára érzékelhetetlenek. 

Ha belátjuk, hogy már egy 100 voltos elektromos töltés is kárt tehet az elektromos berendezéseinkben, emellett a napi tevékenységeink során, akár 10.000 voltos töltések is generálódhatnak, érthetővé válik, miért is olyan fontos az elektrosztatikus töltéssel szembeni védekezés az elektromos iparban. 

Mindehhez pedig még az is hozzájárul, hogy az ESD okozta károk nem csupán az adott berendezés vagy eszköz árát jelentik, hanem a munkába fektetett és gazdasági veszteséget, valamint a javítás költségeit

ESD védelem 

Az elektrosztatikus töltéssel szembeni védelemmel kapcsolatban négy fő fázist kell figyelembe vennünk, melyek a következők: megelőzés, védelem, a töltés megszüntetése és semlegesítése. Megelőzésképp annyit tehetünk, hogy mellőzünk minden olyan amúgy szükségtelen tevékenységet és anyagot, amely feltöltődéshez vezethet, illetve az eredmény érdekében használhatunk antisztatikus anyagot. Antisztatikus tulajdonságúnak voltaképpen azokat az anyagokat nevezzük, amelyek esetében súrlódás és dörzsölődés következtében csupán minimális (200 Voltot nem meghaladó) feszültség keletkezik. 

A következő fontos fázis az elektrosztatikus töltéssel szembeni védelem. Erre azért van szükség, hogy meggátoljuk, hogy bármely eszköz, melynek felületén elektromos töltés jött létre, érintkezésbe kerüljön egy másik feltöltött tárggyal illetve bármely külső elektrosztatikus mezővel. Mindezt a Faraday- ketrecnek nevezett technika alkalmazásával érhetjük el. Vezető anyagok esetében a szóródás is segítségünkre lehet. A taszítás miatt szóródnak a töltések a vezető test felületén. Az emberi test is pontosan ilyen vezető tulajdonsággal rendelkezik, ezért esetünkben is szükség van földelés alkalmazására. A földelési pont az épület, terület vagy vállalat talaja. 

Az utolsó fázis a töltés semlegesítése. Erre akkor van szükség, amikor szigetelő anyagokkal dolgozunk, melyek esetében a földelés hatástalan. A semlegesítés leggyakoribb formája az ionizáció, melynek során az atom nagy energiájú elektronokkal vagy fotonokkal ütközik, melynek hatására az atom elektronja olyan mértékben gerjesztődik, hogy elhagyja az atomot. A feltöltött tárgy vonzza az ellentétes polaritású iont, ami ezáltal kiegyenlíti, semlegesíti a töltést.